udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Steinmeier, Frank-Walter
2006. december 28.
Jeles európai személyiségek szilvesztereznek az idén Bukarestben, hogy együtt ünnepeljük a csatlakozást. Magyarországot Göncz Kinga külügyminiszter képviseli. Margot Wallström intézményközi kapcsolatokért felelős bizottsági alelnök és Olli Rehn bővítési biztos családostul Bukarestben tölti szilveszter éjszakáját. Az Európai Unió soros elnökségét Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, az Európa Tanács vezetője képviseli majd. /Bukarestben szilveszterezik Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2007. január 3.
Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2016. június 21.
Románia nem érzi, hogy „magára hagyták volna”
Németország számára fontos keleti szövetségeseinek a biztonsága, az a tény pedig, hogy Oroszországgal is meg akarja őrizni a párbeszéd lehetőségét, nem jelenti azt, hogy ne tartaná magát szerződéses kötelezettségeihez – hangoztatta Joachim Gauck német elnök hétfőn Bukarestben, Klaus Johannis román államfővel tartott közös sajtóértekezletén.
Gauck ezzel Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy vitatott megjegyzésére utalt, amely szerint nem segíti a biztonság megőrzését, ha a NATO „kardcsörtetéssel" (a lengyelországi Anaconda-16 hadgyakorlattal) akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben.
A román államfő nem akarta kommentálni Steinmeier kijelentését, és az erre vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: fontos, hogy a NATO keleti tagországait is azonos rangú partnernek tekintsék a „28 a 28-ért", vagy a „360 fokos védelem" elve alapján. Iohannis szerint Románia nem érzi, hogy „magára hagyták volna", és a varsói NATO-csúcstól várja a keleti szárny „arányos" megerősítését.
A háromnapos állami látogatásra Romániába érkezett Gauck főleg az Európai Unió jövőjéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a romániai német kisebbségről tárgyalt Johannisszal.
„Németországnak nagyon fontos az a jelzés, hogy a román állam és társadalom hűséges Európához, hiszen ebben a nehéz időszakban, amikor egyes európaiak megkérdőjelezik az európai egység értékeit, fontos kinyilvánítanunk, hogy támogatjuk Európát" – fogalmazott a német elnök.
A bukaresti megbeszélésen a romániai német kisebbség kulturális és oktatási érdekeinek érvényesítése is a témák között szerepelt: a felek egyebek között megállapodtak abban, hogy a két ország együttműködik az erdélyi szász erődtemplomok felújításában.
„A német-román barátság leginkább annak tulajdonítható, hogy a románok évszázadokig együtt éltek a szászokkal és svábokkal Erdélyben, a Bánságban és Bukovinában" – hangoztatta Iohannis, aki nagypolitikai szerepvállalása előtt évekig a romániai német kisebbség érdekvédelmi szervezetét vezette. A kisebbségek hídszerepét Gauck is méltatta, aki Romániát a nemzeti kisebbségek és kultúrák konglomerátumának nevezte. Azt mondta: örül, hogy vannak olyan németek, akik Romániában akarnak jövőt építeni a kommunizmus nehéz időszaka után, amikor az erdélyi és bánsági németeket a hatalom akadályozta az ország elhagyásában.
Elhangzott: Németország Románia első számú kereskedelmi partnerének és a harmadik legfontosabb külföldi beruházónak számít. A befektetők bizalmának fokozásához, a román társadalom gazdasági fejlődéséhez viszont jogbiztonságra, kiszámítható jogi környezetre van szükség – hangoztatta Gauck. Méltatta ugyanakkor a korrupcióellenes harc eredményeit, amely szerinte nemcsak a gazdasági, hanem politikai szereplők számára is fontos jelzés.
A német elnök hétfőn Dacian Ciolos miniszterelnökkel is találkozik kedden pedig Nagyszebenben és környékén folytatja romániai látogatását.
MTI
Erdély.ma
lapozás: 1-3